-Tessék? –kérdeztem.
-Megtartjuk! –mondta újra Key.
-Key... Én nagyon szeretlek de nem vagyok benne biztos, hogy sikerülni fognak a vizsgák nagy pocakkal. –mondtam.
-Ha iskolát szeretné folytatni akkor csak a 3 hónapig utána ajánlatosabb ha magán tanulónak kell lennie vagy kiiratkozik az iskolából. –mondta Dr. Liang.
-De a szülés az nagyon fájni fog? –kérdeztem.
-Attól függ.... Önnek mennyi a tűrőképessége. –mosolygott.
-Jó benne vagyok.... Tartsuk meg. De ez nem túl korai? –kérdeztem.
-Egy kicsit de majd anyáék is megértik majd! –mondta Key.
-Hát jó. –mondtam. –Mikor mehetek haza?
-Ma vagy holnap! De minden héten szerdán jöjjön vizsgálatra. Ha meg már gömbölyödik a pocakja akkor kedden és szombaton de úgy is elfogom ezt majd akkor is mondani. –mosolygott. Dr. Liang.
-Akkor most pakolhatok? –kérdeztem mosolyogva.
-Egy pillanat ezt még nem tudom garantálni, hogy ma már haza is mehet! Mivel várandós még bent kell maradni további vizsgálatokon! Jobb ha az úr haza megy és hoz valami váltóruhát. –mosolygott.
-Jó. –mondtam.
-De én megyek is és kikeresem a további vizsgálatokat. –mondta Dr. Liang és ki is ment.
-Ohhh Hwanie.... A közös babánk.... –mosolygott Key. –Szeretlek!
-Én is szeretlek! –mondtam majd felültem és megcsókoltam.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése