29. fejezet: Szeretném ha....

-Hát.... Szerintem ez tök egyértelmű, hogy Key az apa mivel már egy ideje vele vagyok. Megcsalni meg nem csalom meg. –mondtam.
-Jaj édes. –mondta Hyuna miközben Minre nézett. –Gratulálok!
-Köszönöm. De lenne egy kérésem. –mondtam.
-Mi lenne az? –kérdezte Min.
-Szeretném ha.... ti lennétek a keresztszülők. Persze ha nem gond. –mosolyogtam.
-Én nem tudom. –mondta Hyuna.
-Ti tisztában vagytok egyáltalán milyen nagy felelősség egy gyerek? –kérdezte Min.
-Min már 22 éves vagyok felnőtt nő. Ha elvetetjük a babát lehet, hogy utána nem is tudok teherbe esni. Nem emlékszel anyára? Én nő vagyok tuti, örököltem tőle. –mondtam.
-De emlékszem. De miért pont most? –kérdezte.
-Nem tudom. Ez csak úgy véletlenül jött. Aztán egyszerűen elájultam ugyebár bekerültem a kórházba és akkor tudtuk meg mi is. Ma pedig haza engedtek. –mondtam.
-Mi te kórházba voltál? –akadt ki Min.
-Igen. De nem lényeges. Leszel a kereszt apa vagy hagyjuk az egészet a fenébe! –mondtam már-már idegesen.
-Hé.... nyugi egy kis mamának nem szabad idegeskednie. –nyugtatott Hyuna.
-Leszek a kereszt apa. De csak akkor ha Hyuna lesz a kereszt anya. –mondta.
-De Min.... –mondta Hyuna.
-Én benne vagyok. Hyuna csak így tudok nyugodt kis mama lenni. –mosolyogtam.
-Na jó. –mondta Hyuna.
-Köszönöm. –ugrottam fel a kanapéról.
-Csak lassan. –mondta Hyuna. Hirtelen erősen fájni kezdett a hasam alja. Visszaültem a kanapéra, megfogtam Min kezét.
-Vigyetek kórházba. –mondtam nehézkesen.
-Én elviszem a kórházba. Te pedig hívd fel Keyt. –mondta Min.
-De nem is tudom a telefonszámát. –mondta Hyuna.
-Tessék. Itt a telefonom. –mondtam.