34. fejezet: De amúgy minden ez volt

Aztán elaludtunk. Reggel minden rendben volt addig amíg meg nem éreztem az étel illatát. Amint lementünk a földszintre mehettem is vissza a mosdóba mert erős hányinger fogott el. Naponta 5ször volt hányinger. Ki lehetett bírni ha folyton a mosdó közelében van az ember. Egyre gyorsabban telt az idő. A hányingerek egyre kevesebbszer volta ahogy közeledtem a szüléshez. De amúgy minden nap ez volt. Egy kicsit idegesítő volt már minden 4. órába a mosdóba menni. Key már azt hitte, hogy elkaptam valami vírust. De megnyugtattam, hogy ez csak a terhesség miatt van. Aztán megszületett a baba gyönyörű kis fiú. Key a szülő szobába közölte velem, hogy ő akar még egy gyereket. Én csak annyit mondtam, hogy „Jó majd megbeszéljük később.”. Nem volt erőm még beszélni sem. Pedig muszáj volt ébren tartani engem. Majd 1 hét múlva haza engedtek engem is és a babát is. Key jött értünk a kórházba. Amikor haza mentünk Anne és Kim már nagyon várták az unokájukat. Beléptem a házba majd leültem a nappaliba. Key szólt a szüleinek. Kijöttek a szobájukból majd odajöttek hozzám és egyből megnézték a babát. Folyton azt hajtogatták, hogy annyira hasonlít Keyre. Hát még jó hisz ő az apa.