![]() |
| A bátyám és én! |
-Annyeong! Elnézést miben segíthetek? –kérdeztem udvariasan.
-Még milyen kis udvarias vagy hugicám. –mondta egy ismerős hang.
-Min? Te, hogy kerülsz ide? –kérdeztem.
-Ömm.... Hyunahoz jöttem. –mondta majd Hyuna ajtót nyitott.
-Miért? –kérdeztem kíváncsian.
-Semmi különös csak beszélni akarok vele. –mondta Min.
-Min nekem ne magyarázd meg! Párizsból nem utazik senki se csak úgy hirtelen Szöulba csak egy beszélgetés miatt. Meg már feltalálták a telefont! Na mondjátok el mi van. Most azonnal! –mondtam.
-Öm.... nincsen semmi. –mondta Hyuna.
-Basszus ennyire ne tagadjátok már! Tényleg nem bíztok bennem? Tudom, hogy együtt vagytok! –mondtam.
-Akkor meg minek kérdezted ha tudod? –kérdezte Min ingerülten.
-Min.... Na ne idegesíts fel! Nem vagyok valami fényes hangulatomban. –mondtam. Majd megérkezett Key. –Szuper! –motyogtam. Key odajött hozzám és megcsókolt.
-Ti együtt vagytok? –kérdezte Min tőlem.
-Ti együtt vagytok? –kérdeztem Mintől.
-Key és én igen együtt vagyunk! Ti? –kérdeztem.
-Mi is. Mióta? –kérdezte Min.
-Ma óta. –mondta Key mosolyogva.
-Ti mióta? –kérdeztem.
-Más fél éve. –mondta Hyuna lehajtott fejjel.
-Szuper! Gratulálok! –mondtam egy kicsit savanyú pofával.
-Most mi a bajod van? –kérdezte Hyuna.
-Jaj Hyuna már 2 éve lakunk együtt és ennyire lusta voltál elmondani nekem, hogy a bátyámmal jársz? –kérdeztem.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése